Rendhagyó módon egy a honfoglalástól és a népvándorlástól is távolabb álló, ám a keleti népek megismerésében egy fontos és érdekes művel nyitjuk rovatunkat.

A mongolok titkos története a mongol irodalom egyik legelső műve. Ismeretlen szerző vetette papírra, valószínűleg Ögödej kán uralkodásának idején, eredetileg mongol írással.

A mai klasszikus mongol nyelvi változatot kínai átírásból állították vissza, ugyanis a mongol Jüan-dinasztia bukása után a mű a kínai tolmács- és fordítóiskolák "tananyagaként" szolgált, az eredeti szöveget, bár nem fordították le, kínai írásjegyekkel átírták, s mellé kínai magyarázatokat fűztek.

Dzsingisz kán eredetétől Ögödej uralkodásának korai éveiig öleli fel a mongol történelmet. Amellett, hogy számos irodalmi műfaj megtalálható benne (mese, vers, találós kérdés, népdal stb.) a legkorábbi hiteles történelmi dokumentum mind a mai napig. A világ számos nyelvére lefordították, a mongol irodalom világszerte legismertebb műve.

Számos későbbi krónika (pl. Altan Tobči) is alapdokumentumként kezelte, illetve emelt át bizonyos részeket, gyakran szinte változtatás nélkül, s egyes arab történetírók (Dzsuvaini, Rasid ad-Din) is mintegy szakirodalomként használták a mongolokról, illetve Dzsingisz kánról szóló krónikáikhoz.

Ligeti Lajos fordításában

Az íjászcsoport tagjai ezt a könyvet Ryšavý Páltól kölcsönözheti, ki.